Gombatermesztési módszerek

Fontos

A tájékoztatók letöltése előtt kérem olvassa el figyelmesen a jogi nyilatkozatot
jogi nyilatkozat

Az általános tájékoztató és a részletes ismertetők teljes terjedelmükbenben letölthetők nyomtatható formában a tájékoztatók menü pont alatt

itt


Gombatermesztés farönkön (rövid összefoglaló) Figyelem! kérjük olvassa el a részletes letölthető tájékoztatót.

  1. Termeszthető gombák.
    • Laskagomba fajok és fajták (Pleurotus spp.)
    • Shiitake (Lentinula edodes)
    • Pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum)
  2. Alkalmas fafajok.
    • Kizárólag lomblevelű fák, de az akácot és a nemes tölgyeket (kocsányos, kocsánytalan) nem javasoljuk, rajtuk igen lassú az átszövődés.
  3. Oltás.
    • A nem túl régen döntött fát 30-40 cm-es „karikákra” fűrészeljük fel. A függőlegesen egymásra állított rönkökből rakatot képezünk, miközben a csírát a vágásfelületekre szórjuk. Egy üveg, vagy zacskó (= 4-5 liter) csíra 150-200 kg rönk beoltásához elegendő. A termesztőhelyen maradó hosszabb rönkök, vagy a visszamaradt tuskók beoltása gombával átszövődött fatiplikkel, fapálcikákkal is megoldható (fúrt lyukakba). Mi elsősorban szemcsírát árusítunk.
  4. Átszövődés, termés.
    • Az átszövődés 3-6 hónapig tart, utána a rönköket kihelyezzük a kertbe árnyékos, szélvédett helyre 3-ed részükkel a földbe süllyesztve. A termésidő 3-4 év, a termés ősszel, esős időben nyáron is esedékes (gombafajtól függően).

vissza a tartalomhoz

Zsákos, blokkos gombatermesztés fűrészporon szalmaféléken(rövid összefoglaló) Figyelem! kérjük olvassa el a részletes letölthető tájékoztatót.

  1. Termeszthető gombák.
    • Laskagombák (Pleurotus spp.)
    • Shiitake ( Lentinula edodes) (Külön tájékoztatón)
    • Pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum)
    • Csak kísérleti jelleggel: csiperke, gyapjas tintagomba, szalmaféléken, kukoricaszáron, lásd a tájékoztatót és itt a VIII. fejezetet.
  2. Termesztési alapanyagok.
    • Fűrészpor, forgács, szalmafélék, kukoricacsutka, kukoricaszár, lenpozdorja stb. aprítva, szecskázva. A fűrészporok közül jó a lombos fák fűrészpora (az akácé és a nemes tölgyeké csak a shiitakénál 20-30%-ban), a fenyők közül csak a lucfenyőé. Kizárólag szép, bomlásmentes, vegyszermentes, penészmentes anyagokat használjunk!
  3. Az alapanyagok előkészítése (több módszer közül választhatunk).
    1. Pasztőrözés. A hőhatás rövid ideig tart és elpusztítja a penészeket, gombalégy lárvákat stb.
      1. Gőzölés szárazon 0,5-1,0 óráig, hordóban vagy tartályban (rács fölött), vagy forgó dobban történik, majd hideg vizes nedvesítés, lehűtés következik.
      2. Benedvesítés, majd gőzölés 70-80 °C között 2 óráig szintén valamilyen tartályban, kisüzemileg speciális „kamrában”, mint a B/b. pontban.
      3. Bemerítés 70-80 °C-os vízbe és ezen az értéken tartva 0,5-1,0 óráig.
    2. Fermentálás. A benedvesített alapanyagban a károsítók elpusztítása alacsonyabb hővel történik, (rövid „pasztőrözés”), majd a termesztendő gombának kedvező (megmaradt) mikroflóra (hőkedvelő baktériumok, gombák) elszaporítása 50-55 °C-on 48 óráig. Kétféle eljárás ismeretes:
      1. Merítés rövid ideig (fél órára) meleg, 65-70 °C-os vízbe, kosárban, zsákhálóban. A lecsurgatott anyagot (anyagokat) ömlesztve, vagy a merítőzsákban egymás mellé rakjuk éjszakára („dunsztba”), és másnap csírázzuk be.
      2. A benedvesített alapanyag gőzölése, hőkezelése erre a célra készített szigetelt kamrában (5-10 óráig 65-70 °C-on, majd 24-48 óráig 50-55 °C-on). A gőzölés ládákban, vagy ömlesztve rácspadozaton történik. Ez már kisüzemi módszer.
      3. Sterilezés. Különleges műszaki feltételeket igényel, ezért itt nem tárgyaljuk.
  4. Csírázás, zsáktöltés.
    • A 60-70%-os víztartalmú alapanyagot miután 25-30 °C-ra lehűlt, becsírázzuk: tiszta padozaton, tepsiben, ládában, esetleg az említett forgó dobban hozzákeverjük a gombacsírát, majd 5-10 kg-os perforált (kilyuggatott) fóliazsákokba töltjük-tömjük. 100 kg alapanyaghoz 1-3 db 4-5 literes üveg (vagy zacskó) gombacsíra szükséges, a gombafajtól, technológiától függően.
  5. Átszövés.
    • Az átszövés 15-25 °C-os helyiségben történik. A zsákokat a padozaton, vagy polcokon helyezzük el. Időtartam 20-30 nap. Ugyanitt le is termeszthetők, de akkor már itt nem szövethetünk át újabb zsákokat a penészfertőzés és gombalegyek veszélye miatt. Fóliasátorban ne szövessünk át (hasonló okokból).
  6. Termesztés.
    • A termesztés folyhat gazdasági épületek helyiségeiben, melléképületekben, alagsorban, pincében, tavasszal és ősszel árnyékolt fóliasátorban is, de ide csak teljesen átszőtt zsákokat hozzunk. Biztosítani kell a megfelelő hőmérsékletet (10-20 °C), páratartalmat, szellőzést és egy kevés megvilágítást is. A termésidő a hőmérséklettől és gombafajoktól függően 1-3 hónapig tart. 100 kg aljzaton 10-20 kg gomba teremhet, szerencsés esetben több.

vissza a tartalomhoz

Zsákos termesztés komposzton (takarófölddel lefedve)(rövid összefoglaló) Figyelem! kérjük olvassa el a részletes letölthető tájékoztatót.

  1. Termeszthető gombák
    • Csiperkegomba, Sampinyon (Agaricus bisporus)
    • Gyapjas tintagomba (Coprinus comatus)
  2. Termesztési alapanyagok.
    • E gombáknak hagyományos komposztot készítünk friss lótrágyából, ehhez esetleg szalma és baromfitrágya is keverhető. Régebben sertéstrágyával is kísérleteztek. Azonban kis tételben is kipróbálhatjuk e két gombafaj termesztését a laskagombáknál ismertetett alapanyagokon is, a laskagombákra vonatkozó csíraadag felhasználásával.
  3. A termesztés rövid áttekintése.
    • A komposztálás 2-3 hétig tart. Ezt csak faluhelyen végezhetjük, ahol állattartás is folyik, és a trágya kezelése nem zavarja a környezetet és lakókat. A munkát kis tételben vasvillával, nagyobb tételben markolóval és traktorral meghajtott trágyaszóró géppel végezhetjük. (Az utóbbi években azonban a nagyobb termelők kész becsírázott vagy már át is szövetett aljzatot vásárolnak). Legalább 10 mázsa alapanyagra van szükség ahhoz, hogy alapos benedvesítés után kupacba vagy kazalba rakva begyulladjon. 3-4 átforgatás után csírázás, zsáktöltés következik. 10 nap múlva takaróföldet (tőzeget) helyezünk a komposzt felszínére. A gomba a csírázás után 30-35 nap múlva kezd teremni, a termésidő 1-2 hónapig tart. A csiperke termesztéséhez teljes sötétségre van szükség, hogy elkerüljük az apró gombalegyek kártételét („kukacos gomba”).

vissza a tartalomhoz

Ágyásos gombatermesztés kertben(rövid összefoglaló) Figyelem! kérjük olvassa el a részletes letölthető tájékoztatót.

  • A rönkös termesztésen kívül, a zsákos termesztés ismertetett alapanyagain a következő gombák termeszthetők még kertben:
    • Csiperkegomba (Agaricus bisporus, A. bitorquis)
    • Gyapjas tintagomba (Coprinus comatus)
    • Pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum)
  • A becsírázott, vagy még előnyösebben az átszövetett aljzatot megszabadítjuk a fóliától és árnyékos, szélvédett helyen a talajba süllyesztjük, majd 5-10 cm vastag talajjal lefedjük. A laskagombák termesztése így nem célszerű, mert a talajon keresztül áttörő gombák lemezei homokosak lehetnek, amit tisztításkor, mosáskor nehéz eltávolítani. A telep ápolása árnyékolásból, mérsékelt öntözésből áll. Amikor „gombaszezon” van, biztosan megjelennek a gombák. Tulajdonképpen a rönkös termesztés is tekinthető kerti termesztésnek. Fontos megjegyeznünk tehát, hogy nem a gombacsírát szórjuk ki a kertbe, hanem kész aljzatot helyezünk ki. Bár ahol vastag avartakarót ásunk be ősszel, oda ásás előtt szórhatunk ki csiperke vagy tintagomba csírát, s a következő évben várhatunk néhány szem termőtestet, de ez bizonytalan módszer.

vissza a tartalomhoz

Függelék(rövid összefoglaló) Figyelem! kérjük olvassa el a részletes letölthető tájékoztatót.

(Az alapanyagok leggyakoribb előkészítési módjai)

  1. Az alapanyag hőkezelése illetve benedvesítése.
    • Mivel a nedves, becsírázott anyagot veszélyeztetik különböző apró legyek és szúnyogok lárvái, továbbá penészgombák (mindezek részben már benne is lehetnek a nyers alapanyagban), ezért célszerű a hőkezelés valamilyen formáját választani, a nedvesítő vízbe pedig oltott meszet tenni. Az általános tájékoztatóban (III/3.) ismertetett eljárások közül a hobbitermesztésben leggyakrabban alkalmazottakat ismertetjük: a fermentálások közül a merítéses módszert, a pasztőrözések közül a szárazon való gőzölést.
  2. Merítéses eljárás.
    • Ennél a módszernél ne használjunk tiszta fűrészport vagy forgácsot, ezeket keverjük szalmával, kukoricaszárral vagy -csutkával. Az alapanyagot kosárban, vagy hálószerű zsákban egy nagy tartályban (hordóban) víz alá nyomjuk és rögzítjük. A víz hőmérsékletét 65-70 °C közé visszük fel. Az égő „takarékra „ állításával ezt a hőmérsékletet 30-35 percig tartjuk. Ezután kiemelés, lecsurgatás következik. Utána „dunsztba” tesszük az anyagot, ömlesztve, esetleg zsákkal együtt. Ez történhet tiszta fóliával lefedett deszkapadozaton, vagy ládában. Ugyancsak tiszta fóliával az anyagot lefedjük. Közben a tartályban pótoljuk a vizet és a következő anyagot meríthetjük. Amikor újra elérjük a 65-70 °C-ot, ezt megint 30-35 percig tartjuk. Lecsurgatás után ezt is az előző anyaghoz tesszük és a fóliatakarót visszahelyezzük. A nedvesítő vízbe előzőleg tehetünk 0,1-0,2%-nyi oltott („szalonnás”) meszet, vagy 0,05% mészhidrátot. 0,05% pl. megfelel 100 liter vízbe 5 dekagrammnak. Amikor a vizet pótoljuk, ezt szintén tehetjük meszes vízzel. Egy napon tehát több adagot is meríthetünk. Másnapig az alapanyaghalom hőmérséklete 40-50 °C marad és közben elszaporodnak benne olyan hőkedvelő baktériumok, amelyeknek maradványai később, az átszövés időszakában bizonyos védelmet nyújtanak a laskagombának, a penészgombák ellen. Egy üveg, vagy zacskó gombacsírával (5 liter) 5-6 db. 10 kg-os zsákot készíthetünk.
  3. Száraz gőzölés 100 °C-on, 1 óráig.
    • Ez lehet nagyobb üzemek módszere is, de megfelelő szakértelemmel házilag is kivitelezhető. Egy hordó aljában vizet forralunk, a víz felett rács van, ezen az alapanyag, amit a gőz átjár, s fent a fedő alól szabadon eltávozik. Ha a vízforraláshoz gázégőt használunk, ehhez szakember segítségét kell kérnünk, hogy üzemelése biztonságos legyen (biztonsági mágnesszelep, nyomáscsökkentő, a gázpalack és az égő biztonságos csatlakozása, elhelyezése, üzemelése, kezelése). Gőzölés után az alapanyagot kiborítjuk (lehet billenthető is a tartály vagy hordó). A kiszedés vagy kiborítás történhet vízsugárral lemosott betonpadozatra, tepsibe, kádba. A nedvesítés, egyúttal a lehűtés hideg (meszes) vízzel történik. Az oltott mész mennyisége 0,1-0,2%, mészhidrátból csak ennek negyed része. A nedvesítő víz mennyisége az alapanyag függvénye, amit ki kell tapasztalnunk. A szalmafélék 1 kilogrammjára 2,2 liter vizet számíthatunk, de a keményfák fűrészpora (1,0 kg) csak 1,6-1,7 liter vizet képes megtartani, ezért célszerű pontosan mérni az adagokat. A kevesebb víz miatt a fűrészpor később hűl le, mint a szalmafélék. A gőzölés, nedvesítés, csírázás kiszellőztetett, tiszta, száraz helyiségben történjen, mert könnyen zöldpenészfertőzést kaphat az anyag. Megfelelő műszaki feltételek mellett forgó dobban is történhet a gőzölés-nedvesítés-csírázás, ez a leghigiénikusabb módszer (az itt nem tárgyalt steril eljárások után). Erről részletesebb felvilágosítást adhat a szerző (tel: +36 30 921 33 88). Kísérletileg jó minőségű (sárga) szalmabrikettel is megpróbálkozhatunk hőkezelés nélkül: 1 kg-ra számítva 2,3 liter vízzel előző este beáztatjuk, reggelre felveszi a vizet és csírázható (e módszer Reitter F. és Vígh D. nevéhez fűződik, elsősorban a laskagombáknál).

vissza a tartalomhoz

© Szili István, Szendrőiné Együd Cecília | frissítve 2015
Levél Szili Istvánnak Jogi nyilatkozat és felhasználási feltételek | Impresszum