Köszönetnyilvánítás:
Köszönetemet fejezem ki Bérczi Szaniszlónak a szakmai tanácsokért és rajzokért,
valamint Szabó Sóki Lászlónak és feleségének, Szili Juditnak az anyag számítógépre
viteléért.
Etana mennyei utazásától Emese álmáig
Néhány gondolat A könyvemből, a könyvemről
"Magyar őstörténelemmel az 1960-as évek végén kezdtem foglalkozni.Több mint 30 éve festegetem az esztergomi várkápolna oroszlánjai és a nagyszentmiklósi kincs 7. sz. korsójának égberagadási jelenete nyomán készített gipsztálaimat. Ez adta az ötletet egykompozíció összeállításához képeslap formájában: Etana mennyei utazásától Emese álmáig. Úgy gondoltam, hogy e témát egy tanulmány formájában alaposan körüljárom."
"Az oroszlán életfával (vagy anélkül) mindig a hatalom szimbóluma volt, ami végső soron természetes is. A Jelképtár szerint egyúttal Nap-jelkép („lángsörényű” Nap). A király a nap fia. A Közel-Kelet uralkodói oroszlános trónuson ültek. Az oroszlán trónőrző, kapuőrző, hídőrző. Más állatok mellett őrizheti az életfát, az élet füvét. Az oroszlán csillagkép a legmelegebb hónap (júl. 23. – aug. 22.) uralkodó jegye. Az ókori történelem tele van oroszlán-szimbólumokkal, s a biblia sem kivétel („Júda oroszlánja”). Innin szumér istennőt (32. rajz) illetve asszír megfelelőjét Istárt oroszlánon (vagy oroszlánokon) állva szokták ábrázolni."
Harkai István, akitől eltanultam az oroszlános gipszkorongok készítését és kifestését, az égre helyezte az esztergomi oroszlánt (1994/159-164). Emlékszem szóbeli közlésére, mely szerint az oroszlánokat keretező fríz palmettái kifelé bikafejeket, befelé kosfejeket formáznak, melyből a bika és a kos szembenállása olvasható ki, utalva az egykori világhónapok váltására (a kosszarvú Mózes összetöri az aranyborjút…).
Az oroszlános korongokat az esztergomi várkápolna (palotakápolna) faliképe alapján készítettem Harkai István szobrászművész ötlete nyomán. Az első, szemet gyönyörködtető festett gipszkorongokat ő készítette a múlt század hetvenes éveiben, feltehetően László Gyula nagyszerű könyvében (1967/74) található kép láttán.
"A hitvilág, a mondák, népdalok, népmesék, antropológia a magyarságot erős szálakkal kötik az uráli és altáji nyelveket beszélő népekhez. A kulturális gyökerek egy része a hunokon, szkítákon keresztül Ázsiába, sőt Mezopotámiába vezet..."
"Természetesen igen sokféle életfát ismerünk, a honfoglaló magyaroké stilizált, palmettás életfa (17., 29. rajz). László Gyula szerint „… jellegzetes keleti, ősi soron bírt magyar mesénk, az – égig érő fa – már megvolt hazánk területén az avar korban (tőlünk nyugatra ismertetlen!)” (az avar korban).
"Varga Zsigmond (1956/290-291) egy nippuri szumér szöveg alapján írja: „A világfa … gyökerénél egy óriási kígyó rak magának fészket … koronáján pedig a Zu (más néven Im-dugud) nevezetű viharmadár ütötte fel szállását, akárcsak a burját és jakut mesékben.” Szerinte is a világfa képzete a szuméroktól ered „… és ők a szétterjesztői az egész ókori keleten. Tőlük veszik át az árják, de megbővítik a saját elképzeléseikkel is … Lombkoronájában a guruda sast lakoztatják …” és árja bővítés a világfával kapcsolatos „tejes tó” is".
Tanulmányomban főként Götz László munkásságára támaszkodtam, mely alapos régészeti áttekintést nyújt és bizonyítékokat szolgáltat arra nézve, hogy a közel-keleti szumér civilizáció, ill. kultúra 2500 éves dominanciája, népességének időnkénti „kirajzása” milyen régészeti, nyelvi és kulturális nyomokat hagyott a környező és távolabbi területeken, leegyszerűsítve: a Kárpátmedencétől a Minuszinszki-medencéig.
Bongard-Levin és Grantovszkij egészen szoros párhuzamokat mutat föl a mai szibériai népek mondái és az ókori szkíták, görögök, indusok és perzsák mitológiája között. Mindezt sikerült néhány mezopotámiai párhuzammal is kiegészítenem. A vizsgált mondák, mítoszok és motívumok körébe szervesen beletartoznak az ősi magyar népművészet elemei is. Etanának, a szumér Kis városállam királyának a történetét könnyű volt ábrázolni az esztergomi várkápolna életfás oroszlánjai és a nagyszentmiklósi kincs „égberagadási” jelenetének a segítségével. Tanulmányomban e motívumok eredetét, útját és jelentését vizsgálom.
Amennyiben a tanulmányomból származó fenti részletekkel felkeltettem az érdeklődésüket könyvem iránt letöltheti és elolvashatja az oldalt megadott linkekről.
Levél Szili Istvánnak Jogi nyilatkozat és felhasználási feltételek | Impresszum