A gyümölcsfák szeretete gyermekkoromban a szülőfalumban kezdődött. (Szilban születtem 1943-ban). szomszedunk, a gétyei születésű (zala m.) Hóbár József "Hóbár bácsi" tanított meg oltani. Akkor még, az ötvenes évek közepén a hasíték oltás agyagpakolással volt divatban. Volt a kertünkben egy úgynevezett sózókörte fa ami csak akkor keltette fel az érdeklődésemet, miután édesapám kivágta. Kedves fám volt ez, csodálatos őszi 1ombszineződéssel. Már elvégeztem a Kertészeti Egyetemet (1966), amikor igazán érdekelni kezdett ez a körtefajta melyhez hasonlót sehol sem láttam. Nem is láthattam, mert egy kitörött nemes fajtának volt a kihajtott alanya. vagyis vadkölte-magonc volt, csak kissé "elfajzott". Termése gömbölyded volt, jóval nagyobb a közönséges vadkörténél. citromsárgára érett, sűrű szeplőkkel (pontozottsággal). Nem szotyósodott, de húsa a magház körül kissé kövecses volt és mindig édes, kellemes fanyarsággal, csípősséggel. Talán ezért hivták sózókörtének.

Az l990-es évek közepétől rendszeresen gyűjtöttem a régi, főleg nyári fajtákat, melyek nem faiskolákból származtak. A gyümölcs- és levélmintákat minden alkalommal elvittem Terpó tanár úrnak pesthidegkuti lakására, és magamnak is eltettem (leírás, rajz, herbárium, fénykép).

A tanulmányomban 10-15 év gyűjtőtevékenységét foglalom össze, amelyet munkám mellett végeztem.A színes képek szakmai értéke itt fontosabb a minőségüknél. Újdonságnak számítanak a bemutatott fajták mind szakmailag mind kertészettörténetileg valamint a fénymásolt herbárium.

41 fajtát, ill. fajtacsoportot mutatok be Észak és Nyugat Dunántúlról, Pest és Nógrág megyéből. A fajták mintegy fele újdonságnak számít, de az ismert fajtákról is sok új észrevételt közlök (Árpával érő, szegfű-, pirosbelű-,sózó- stb. körték). Fontos, hogy e fajták egy része törpésítő alanyon igazi házikerti fajta lehetne. Bemutatok ezen túlmenően néhányat a (részben) Dr. Terpó András által leírt hibrid eredetű vadkörte fajokból, melyek értékes génállományt képeznek de mellőzve és eltűnőben vannak (Pyrus austriaca, P. pannonica, P. nivális stb. változatai, formái, alakjai).

A kéziratot 2015 végén elküldtem Dr. Nyéki józsefnek, Dr. Szabó Tibornak és Dr. Soltész Miklósnak, "a körtegénbankos" könyv szerzőinek továbbá 2016 júniusában Dr. Tóth Magdolnának. A visszajelzések pozitívak voltak, Nyéki József észrevételeit a Függelékben hasznosítottam.

© Szili István, Szendrőiné Együd Cecília | frissítve 2015
Levél Szili Istvánnak Jogi nyilatkozat és felhasználási feltételek | Impresszum