Bérczi Szaniszló rajzaival
Mikes International
Hága, Hollandia
2013.

ELŐSZÓ
A különböző kultúrák, népek mondái, mítoszai között sok hasonlóság, s egyúttal különbség is van. Egyes kutatók szerint a párhuzamok abból adódnak, hogy a világ törvényszerűségei az emberek tudatában hasonlóan tükröződnek (Jankovics Marcell). Ez jogos megállapítás, azonban nem érvényesül mindig és mindenütt tisztán. A népek közelsége, vándorlása, kapcsolata, keveredése is magyarázatul szolgálhat e jelenségre.
Tanulmányomban főként Götz László munkásságára támaszkodtam, mely alapos régészeti áttekintést nyújt és bizonyítékokat szolgáltat arra nézve, hogy a közel-keleti szumér civilizáció, ill. kultúra 2500 éves dominanciája, népességének időnkénti „kirajzása” milyen régészeti, nyelvi és
kulturális nyomokat hagyott a környező és távolabbi területeken, leegyszerűsítve: a Kárpátmedencétől a Minuszinszki-medencéig.
Bongard-Levin és Grantovszkij egészen szoros párhuzamokat mutat föl a mai szibériai népek mondái és az ókori szkíták, görögök, indusok és perzsák mitológiája között. Mindezt sikerült néhány mezopotámiai párhuzammal is kiegészítenem. A vizsgált mondák, mítoszok és motívumok körébe szervesen beletartoznak az ősi magyar népművészet elemei is. Etanának, a szumér Kis
városállam királyának a történetét könnyű volt ábrázolni az esztergomi várkápolna életfás oroszlánjai és a nagyszentmiklósi kincs „égberagadási” jelenetének a segítségével.
Tanulmányomban e motívumok eredetét, útját és jelentését vizsgálom. Próbálom megérteni, hogy miért nem hagyható el az előbbi idézőjel.
Budapest, 2012. december 22. Szili István

INTRODUCTION
There are many similarities but also differences among the various cultures, legends, and myths. According to some scholars these parallels can be attributed to the fact that the law-governed character of the world is reflected similarly in peoples’ minds (M. Jankovics). This is a reasonable statement; however, it is not clearly valid in every case and everywhere. Proximity, migration, contact, and mixing of peoples may also explain these similarities.
My study entitled ‘FROM ETANA’S HEAVENLY JOURNEY TO EMESE’S DREAM’ is based on the oeuvre of László Götz, who gave a comprehensive review and evidences about the effects of the
2500 year extending Near-Eastern Sumerian civilization which has left traces in archaeological, linguistic, and cultural heritage of the neighbouring countries and farther Eurasian regions by the intervallic “swarming” migrations into the Eurasian realms: from the Carpathian Basin to the
Minusinks Basin.
Bongard-Levin and Grantovskij have shown rather strong parallelism among the legends of the Siberian peoples and the mythology of the ancient Greeks, Scythians, Hindustanis, and Iranians. In my study I could complete these relations with a few Mesopotamian counterparts. The elements of
the Hungarian folk art also belong organically to the topic of the investigated legends, myths, and motifs. It was easy to describe the story of Etana, King of the Sumerian city-state Kis using the scene of the lions with life tree of the Royal Chapel of Esztergom, and by the scene of “swooping up to the heavens” of the Nagyszentmiklós Treasury. In my study I examine the source of these
myths and motifs. I try to understand why the previous quotation marks cannot be omitted.
Budapest, December 22, 2012. István Szili

A teljes írás letölthető innen (download full material from here):
Etana mennyei utazásától Emese álmáig (Bérczi Szaniszló rajzaival)